Otthon, édes otthon. Újra élvezhetem apu felfedezettjeit. Ez alkalommal bár az elején még kételkedtem, de nézhető darabot talált, a tűrhetőnek (egynek elmegy) számító 6,8-as IMDb értékelés és Ryan Phillippe tartott csak eleinte a tv előtt. Amúgy Ryan-nek is jót tett az idő, nyálasból kezd férfiassá válni.
A sztori: Igaz történet alapján. A '90-es évek elején Dél-Afrikában mindennaposak hogy faji alapon öldösik egymást az emberek. A film azokról a fotósokról szól, akik ezt a kegyetlenséget jöttek megörökíteni. A pénzért és a sikerért, vagy talán egy nagyobb ügyért(?) szó szerint vásárra viszik a bőrüket, és ha épp nincsenek is közvetlen veszélyben, amit látnak és átélnek mindegyikükben nyomot hagy. Láthatjuk ki hogy küszködik, próbálja levezetni, feldolgozni az eseményeket. Üde színfoltok a vicces jelenetek: az egyik mikor két golyózápor közt főszereplőnk elszalad a kisboltba kóláért, de a legütősebb mikor a rendőrség páncélkocsija oldalánál szívják a füvet, azzal a kijelentéssel, hogy a rendőrök úgyse mernek kijönni, és tényleg nem. :)
6/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése