Az éhezők viadala: Futótűz (2013)

Nagyon hálás vagyok az exemnek hogy mikor választás elé állítottam hogy ezt nézzük moziban vagy a Gravitációt akkor ő az utóbbi mellett döntött. Sokkal jobban megérte azt megnézni 3D-ben. :)

Nem volt ez se rossz, de örülök hogy csak itthon néztem a családdal. 

Egy újabb könyvből készült folytatás-film, és ha jól értesültem itt is a harmadik részt kettőbe fogják vágni. Nem olvastam a könyvet, szóval összehasonlítás sem lesz. Nekem valahogy nem tetszett a film dinamikája, elnyújtották az elejét és így összecsapottabb lett maga a viadal. Rendes befejezést, lezárást pedig nem is kap(hat)tunk. És most várhatunk még vagy egy évig hogy megtudjuk mi lett szerencsétlen Peeta-val. Az meg elég kiábrándító hogy Katniss nem igazán lelkesedik a felkelésért.

Kedvenc rész a filmben (ami gondolom a könyvből ered), egyrészt az ötlet hogyan szabaduljon meg a hatalom egy füst alatt a "győztesektől", másrészt a viadal előtti show a mindenféle módszerrel tiltakozó versenyzőkkel.

Tudom utópisztikus, modern világban vagyunk ezért kellenek az extrém ruhák, sminkek, előbbiekkel nem is volt gond, de szegény Jennifer Lawrence sminkjei sokszor elég riasztóak voltak...

6,5/10

A wall street farkasa (2013)

Hát ez hiperszuper jó volt, vagy mondjuk úgy nagyon feel good. Drága szüleimet cipeltem el a moziba és kicsit tartottam tőle hogy fogják viselni a 3 órás filmet, meg azért én magam is kíváncsi voltam mivel fog telni a 3 óra. :) Hosszú volt, de végig öröm volt nézni, nem volt egy üresjárat sem.

Nem volt sok célja, vagy túl nagy mondanivalója a filmnek, egyszerűen csak átadni a wall street-i tőzsdealkuszok világát, életérzését. Siker, fény, csillogás és az elkerülhetetlen bukás.

Matthew McConaughey nyitójelenete annyira ütősre sikeredett, hogy végig reménykedtem hogy még esetleg előkerül a beteg karaktere. Persze utána az egész csapat hasonló állapotba került, és csak győztük nézni a vicces-betépett párbeszédeket, észveszejtő partikat és a teljes szétcsúszást.  

Leoról csak szuperlatívuszokban tudok továbbra is írni, a buzdítóbeszédei, vagy ahogy eljátszotta mennyire kiütötte a lejárt szavidejű drog, egyszerűen fenomenális volt. 

A film után egyszerűen csak nekem is kedvem támadt zülleni, inni, bulizni (persze kicsit visszafogottabb változatban:).

8,5/10

Gru 2 (2013)

Hmm az a baj, hogy régen láttam az elsőt és nem igazán emlékszek rá, hogy összehasonlíthassam őket. De mintha az jobban tetszett volna. Hazafelé repülőúton két részletben néztem a filmet, közben bekómáltam (nem volt annyira rossz, csak én voltam túl fáradt). Mondjuk annyira nem is nyűgözött le... a minyonok hülyeségei inkább fárasztottak mint nevettetettek, elég erőltettettek voltak a poénok számokra. A kedvencem a picilány szövegei és cukisága volt. :)

A második részre kaptunk kötelező szerelmi szálat, mondhatni kettőt is, mert Gru nem maradhat egyedül, és a lányok se anya nélkül...

6/10

Don Jon (2013)

Eléggé dicsérték ezt a filmet a kritikák ezért is akartam megnézni. Meg én már korábban is csíptem ezt a Joseph Gordon-Lewitt gyereket. Első rendezett nagyfilmjeként jól is sikeredett, csak az az érzésem hogy túl nagy volt körülötte a hype. A kritikákból az maradt meg hogy milyen meglepő a vége, de szerintem egyáltalán nem. Nekem sokkal nagyobbat ütött volna, ha mondjuk Don Jon-unk a cselekmények után is megmarad az ő szerencsétlen szintjén. Meg például Julianne Moore karakterének drámáját is kicsit jobban  kibonthatták volna.

Tetszettek a képi megoldások és a vágás, a villogó jelenetek a klubban és szex/önkielégítés közben nagyon hatásosra sikeredtek. 

Kellően sivár képet ad a film főszereplőnk társadalmi közegéről: az agyatlan csajozó barátokról, a képmutató szülőkről és a Jessica Alba által megformált buta amerikai női ideálról.

Összességében nem volt ez egy rossz film, csak a kritikák miatt többre számítottam. Nagy szó, hogy ahhoz képest milyen álmos voltam (virrasztottam reptérre menetel előtt) nem aludtam el a filmet. :) 

7/10

咱们结婚吧 / Let's get married!

Életem első kínai sorozata amit végig tudtam nézni az elejétől a végéig és még tetszett is. Már egy ideje nem a nyelv az ami az akadályát képezte ennek a dolognak, hanem a kínai emberek eltérő ízlése a sorozatok terén. Megpróbáltam nem egy kínai sorozatot, de ha még a pilotot se tudom végignézni, akkor baj van. Kínait tanuló pajtásaimmal két nagy kategóriát azonosítottunk be a kínai sorozatok világában, az egyik a kosztümös-háborús, a távoli vagy nem annyira távoli múltban, a másik pedig a romantikus-családi drámás. Na jó van kínai shitcom is, de azzal még a másik kettőnél is sokkal inkább hadilábon állnak. 

A címből talán kikövetkeztethető hogy ez a darab a romantikus családi drámás kategóriába sorolható. Próbáltam ezekből is már többet korábban, de ezzel ellentétben azok mind nagyon bugyuták, giccsesek, nyálasak, drámaiak voltak. Viszont a 咱们结婚吧 egészen szerethető, persze lehet ehhez az értékeléshez szükséges a pár év alatt megszerzett tolerancia a kínai gondolkodásmóddal, kultúrával szemben. :) 

Kínában a szinglik (maradék nők, pasik) körül ugrál az egész család és az összes ismerős ha már betöltötték a harmincat és még nem házasok, természetesen azzal a céllal hogy párt keressenek nekik. Így van ez két imádnivaló főszereplőnkkel a 32 éves 杨桃(Yangtao)-val és a 35 éves 果然(Guoran)-nal. Értük izgulhatunk 50 részen keresztül, hogy megkedveljék egymást, kibéküljenek, megházasodjanak, stb, természetesen mellékszálak is kellenek sztorik a rokonokról, barátokról, exekről. Ezeknek nem mindegyike kiemelkedően érdekes, de legalább arra jó hogy valami képet kapjunk a pekingi középosztály életéről. 

Összességében nagy szó hogy végre elmondhatom egy kínai sorozatról hogy le tudott kötni, érdekelt a szereplők sorsa, egész sokszor meg tudott nevetettni. Sok bonyolultságra és meglepetésre a sztoriban nem kellett számítani, de így is érdekes volt. Ki kell emelnem a főszereplő csávót, aki nem épp az a jó pasi, de olyan karaktert írtak neki hogy szerintem egy kicsit minden nő bele tud szeretni. :)

7/10

Ó igen, Pekinget muszáj még megemlítenem, mert hogy itt játszódik a sorozat (és én is itt élek már jó egy éve). Nagyon szépen kozmetikázták a várost, szeretném ha ténylegesen olyan zöld lenne mint sorozatban, ami tele van zöld utcákkal, udvarokkal, parkokkal. 

Meg ha már a középosztályt említettem, arra is kíváncsi lennék a kínaiak hány százaléka tud megengedni magának legalább ilyen szintű életszínvonalat (tippre én max valahol 10-20% közé teszem, de lehet még ez is jóindulatú, naív becslés)... 

Borat (2006)

Egyszer-kétszer már nekifutottam, de mindig közbejött valami, most végre sikerült megnézni. Sacha Baron Cohen jó arcnak tűnik, de a filmjeit fenntartásokkal kezelem, ezért is tartott ilyen sokáig a Borat megnézése. Részemről a jégtörő film tőle amúgy a diktátor volt, ami nekem jobban is tetszett mint a Borat. De egy biztos, a hallottak alapján biztos nem fogom megnézni a Bruno-t... A Borat, diktátor undifaktor dolgai még csak-csak belefértek, bár néha kicsit elhúzták vagy nem nagyon volt értelme, viszont a Brunóról nem sok jót hallottam e téren.

A Borat a kulturális különbségekre van kihegyezve, amit így hogy én is kikerültem a megszokott konfortzónámból és a nyugati kultúrából még jobban át tudok érezni. De azért szerintem túl sok a túlzás. Igazából engem nem is Borat együgyüsége szórakoztatott, hanem a "normális emberek" reakciója, viselkedése, az amerikai közhelyek amikkel Borat szembesült (feministák, vakkeresztények, néger kölykök, részeg főiskolások, stb.), róluk egy jó kis karikatúra készült.

Egynek jó volt, de többre számítottam, közel sem röhögtem végig az egészet, de azért jó szórakozás volt. 

6/10

Keith (2008)

Azt hiszem sikerült megtalálnom a hangulatomhoz passzoló filmet: tini, de nem a nagyon gagyi, szerelmes, de nem a nyálas fajta. (És a nap kínai kifejezését is rá lehet húzni: 有缘无分.)

Már egy ideje porosodott a külső merevlemezemen ez a film (sok másik mellett), de ma este kiválasztásra került a házi tékából.  

Indulunk az amerikai sablonból, van egy lány, jól tanul, teniszezik, hogy jó egyetemre kerüljön, aztán jó munkája legyen. Aztán a kémia laboron egy nagyon különböző srác mellé osztják be. Igazából az ő karaktere dobja fel az egész filmet, a többit mind láttuk már valahol (a törtető szülők, a jópasi, barátnő, stb). Aztán már csak nézzük a kémiát. :) 

Kicsit magamra ismertem a lány karakterében. Mármint nem voltam/vagyok annyira stréber, de az érdekes, furcsa dolgokkal nekem is hasonlóan el lehet csavarni a fejem. Na meg ki ne szeretné megmenteni, vagy csak segíteni a másikat? Meg a latin csődörrel túl egyszerű lett volna, hova a kihívás? :D

Ugye azért ez nincs így minden lánnyal? Egy csomóan biztos szóba se álltak volna a sráccal. Aztán a való életben apu megmondja a tutit, de sokadjára se hallgatunk rá, pedig igaza van. Meg kell fizetni a tanulópénzt. Elkalandoztam. :)

Szóval nem volt ez egy egetrengetően nagy film, 1-2 dolgot talán jobban is meg lehetett volna csinálni benne, de a lényeg hogy beleéltem magam és elgondolkodtatott és ez jó, ennyi pont elég volt ma estére.

6,5/10 

A nagy Gatsby (2013)

Egy biztos, ez a film nem tagadhatja le a rendezőjét, Baz Luhrmann-t. Korábban mikor olvastam a filmről megjegyeztem hogy ő a készítő, többek között emiatt is vártam, de mikor nekiültem a filmnek ezt elfelejtettem. Ahogy haladt a film egyre több hasonlóságot véltem felfedezni a Moulin Rouge-zsal (színes, túlzó képek, zenék, az elbeszélő ugyanúgy megírja a sztorit, de ami a legfontosabb hogy a központban a szerelem ereje áll megint:). és ahogy vége lett a filmnek előjött az a rejtett tudás ami végig a fejemben volt, és feltettem a kérdést magamnak: te, ezt nem Baz Luhrmann rendezte? :)

Szóval igen, bejöttek a színes képek, a díszlet, a nagy bulik a korra szabott modern zenékkel, egy szóval a látvány ötös.

Színészek terén Leo továbbra is kedvenc, Gatsby-jét is nagyon szerettem (kedvenc jelenetem az első újratalálkozás előtti készülődés és izgulás volt:). Tobey Maguire végül is jó volt erre a karakterre, az más kérdés hogy én magát a színészt nem szeretem. Carey Mulligan van amikor teljesen Julia Robertsre hasonlít, tőle a kedvenc jelenet a cigarettagyújtós volt.

 

A sztori sem volt rossz, de nekem nem volt az a koherens, letisztult érzésem. Írhattak volna több sztorit Gatsby múltjából, a maffiáskodásról, így talán még ütősebb lett volna ez az egész "honnan jövök, mit meg nem tettem érted" vonal. Persze a film már így is elég hosszú volt, szóval nem tudom hogyan lehetne ezt okosan átvariálni.

Tobey Maguire karakterével kapcsolatban is hasonlóan érzek, valamivel igazán kicsit érdekesebbé, mélyebbé tehették volna a karakterét. Kihangsúlyozzák ugyan hogy ő az egyetlen akit ténylegesen érdekel Gatsby sorsa, de a karaktere mégis végig elég súlytalan marad. A film elején még attól tartottam hogy nehogy kapjunk még egy skizofrén filmet, de ezt megúsztuk.

Értékelés: 7/10

Spoiler(!!!): és drága Leónk megint a vízben végezte...

Megtöröm a csendet

Majdnem egy éves hallgatás után eszembe jutott drága filmes blogom és kedvet kaptam az íráshoz. Jó dolog volt ez, persze mondhatjuk hogy csak egy egyéves fogadalom volt 2012-re, de fussunk neki újra így majdnem 2014 küszöbén.

Az idén látott filmek sajnos így kimaradtak az értékelésből, de felsorolás szintjén megpróbálom visszaidézni miket láttam, amiben óriási segítségemre volt az imdb értékelő rendszere. :)

Tehát az idén látott filmek listája :

Gravitáció,
Remény rabjai,
Red,
Lakótársat keresünk,
Már megint lakótársat keresünk,
Insidious,
Vasököl,
Beszélnünk kell Kevinről,
Szomorú Vasárnap,
Ház az erdő mélyén,
Ellenség a kapuknál,
Now You See Me,
American Pastime,
Macska-jaj,
My Lucky Star (非常幸运),
Man of Tai Chi,
Genova,
Life of Pi,
Mao's last dancer,
A guardista,
R.I.P.D.,
Olympus Has Fallen,
127 óra,
Alien 3,
Pain & Gain,
Empire of the Sun,
World War Z,
Anthony Zimmer,
Skyfall,
The Paperboy,
Eleven testek,
Oblivion,
Felhőatlasz,
Anna Karenina,
Babel,
Lust & Caution,
Django elszabadul,
Prometheus,
Mr. Nobody
American dreams in China (中国合伙人)