Egy biztos, ez a film nem tagadhatja le a rendezőjét, Baz Luhrmann-t. Korábban mikor olvastam a filmről megjegyeztem hogy ő a készítő, többek között emiatt is vártam, de mikor nekiültem a filmnek ezt elfelejtettem. Ahogy haladt a film egyre több hasonlóságot véltem felfedezni a Moulin Rouge-zsal (színes, túlzó képek, zenék, az elbeszélő ugyanúgy megírja a sztorit, de ami a legfontosabb hogy a központban a szerelem ereje áll megint:). és ahogy vége lett a filmnek előjött az a rejtett tudás ami végig a fejemben volt, és feltettem a kérdést magamnak: te, ezt nem Baz Luhrmann rendezte? :)

Színészek terén Leo továbbra is kedvenc, Gatsby-jét is nagyon szerettem (kedvenc jelenetem az első újratalálkozás előtti készülődés és izgulás volt:). Tobey Maguire végül is jó volt erre a karakterre, az más kérdés hogy én magát a színészt nem szeretem. Carey Mulligan van amikor teljesen Julia Robertsre hasonlít, tőle a kedvenc jelenet a cigarettagyújtós volt.
A sztori sem volt rossz, de nekem nem volt az a koherens, letisztult érzésem. Írhattak volna több sztorit Gatsby múltjából, a maffiáskodásról, így talán még ütősebb lett volna ez az egész "honnan jövök, mit meg nem tettem érted" vonal. Persze a film már így is elég hosszú volt, szóval nem tudom hogyan lehetne ezt okosan átvariálni.
Tobey Maguire karakterével kapcsolatban is hasonlóan érzek, valamivel igazán kicsit érdekesebbé, mélyebbé tehették volna a karakterét. Kihangsúlyozzák ugyan hogy ő az egyetlen akit ténylegesen érdekel Gatsby sorsa, de a karaktere mégis végig elég súlytalan marad. A film elején még attól tartottam hogy nehogy kapjunk még egy skizofrén filmet, de ezt megúsztuk.
Értékelés: 7/10
Spoiler(!!!): és drága Leónk megint a vízben végezte...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése