A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken (2011)

Természetesen láttam az előző három részt is, és amennyire vissza tudok emlékezni, már a harmadik se nyűgözött le túlzottan, a hossza biztos nem... Időben szerencsére ez nem volt annyira hosszú, de még így is lassan építkezett. Az akciódúsabb jeleneteket leszámítva nem kötött le a film, folyton valami máson járt az agyam. Például hogy nekem már túl bugyuták ezek a poénok, nem tudok rajtuk nevetni, vagy hogy miért vannak vámpírfogai a sziréneknek. Bár a szírének szerintem pont legalább kicsit színesítették a sztorit.

A film megnézése előtt nem informálódtam a történetről, így Keira Knightley és Oralondo Bloom hiányából arra következtettem, hogy vagy előzményfilmet látunk, vagy a készítők már ilyesmikkel se törik magukat és kapunk szimplán egy újabb Johnny Depp-es kalózfilmet. Depp mellett még Geoffrey Rush megtartásának örültem.


A sztori: Valaki Jack Sparrownak adja ki magát, gyorsan kiderül, hogy ez nem más mint Jack (ex)barátnője (Penélope Cruz), Angelica. Valahogy ebben a részben mindenki (Jack, Angelica, az ő apja, Feketeszakáll, Barbossa és a spanyolok) pont egy időben találja ki, hogy el akar menni az örök fiatalság forrásához (vagy mihez), külön utakon és más-más motivációval, de a végén csak találkoznak. Az örök fiatalsághoz nem csak a forrás vize kell, hanem egy szirénnek a könnye is. Így sor kerülhetett a szírén-vadászatra és egy halovány szerelmi szálra is a lelkész kidolgozatlan/céltalan karakterével. A nagy zárójelenetben volt bosszú, árulás, csalás, cselszövés, de ami a legviccesebb volt, hogy a spanyolok csak azért mentek, hogy elpusztítsák ezt a katolikus egyház által pogánynak megbélyegzett helyet.

6/10